Mit jelent az, hogy „fent van a felhőben”? ☁️
Biztosan sokan hallottuk már egy orvosi rendelőben:
– Megvan a recept?
Az asszisztens pedig nyugodtan válaszol:
– Igen, fent van a felhőben.
De… hol van az a felhő? 😄
Ott van valahol az égben?
Természetesen nem. A „felhő” egy egyszerű, közérthető elnevezés arra, hogy az adatot egy távoli, interneten vagy hálózaton keresztül elérhető informatikai rendszerben tárolják.
Nézzük meg, mi történik valójában egy e-recepttel vagy beutalóval.
Amikor az orvos felír egy receptet
Tegyük fel, hogy elmegyünk az orvoshoz, aki megállapítja, hogy szükségünk van egy gyógyszerre.
Az orvos a számítógépén rögzíti a szükséges adatokat, majd az elektronikus recept bekerül az egészségügyi informatikai rendszerbe.
Egyszerűsítve:
Orvos számítógépe → hálózat → központi rendszer → elektronikus recept
Innentől kezdve a receptet nem feltétlenül egy papírlapon kell magunkkal vinnünk.
De akkor hol van a recept?
Amikor az asszisztens azt mondja:
„A recept fent van a felhőben.”
az nem azt jelenti, hogy a recept egy konkrét „felhőben” található.
Az adat valójában fizikailag létező szervereken és adattároló rendszereken van.
Ezeket speciális adatközpontokban működtetik, megfelelő hálózati, biztonsági és üzemeltetési rendszerekkel.
Vagyis a valóság inkább így néz ki:
☁️ Felhő
↓
🖥️ Szerverek
↓
💾 Adattárolás
↓
🔐 Biztonsági rendszerek
A „felhő” tehát nem egyetlen számítógép, hanem sok különböző technológia és rendszer együttese.
És mi történik a gyógyszertárban?
Amikor bemegyünk a gyógyszertárba, nem feltétlenül kell egy papírt elővennünk a zsebünkből.
A gyógyszertár informatikai rendszere megfelelő jogosultság mellett hozzáférhet a számunkra kiállított elektronikus recepthez.
Egyszerűsítve:
Gyógyszertár → hálózat → központi rendszer → e-recept
A gyógyszerész pedig a megfelelő jogosultság birtokában hozzáférhet a szükséges információkhoz.
És mindezt úgy, hogy közben a receptünk egyetlen pillanatra sem repül át az égbolton. 😄
Ugyanez történhet egy beutalóval is
Amikor az orvos azt mondja:
„A beutalót feltettem a felhőbe.”
az informatikai értelemben azt jelenti, hogy a beutaló adatai elektronikus formában bekerültek az adott rendszerbe. A későbbiekben az arra jogosult egészségügyi szolgáltató a szükséges információkat lekérheti. Régebben ehhez szükség lehetett egy papírra, amit magunkkal vittünk.
Ma egyre több esetben az adat elektronikusan, megfelelő informatikai rendszereken keresztül érhető el.
Miért hívjuk mégis felhőnek?
Az informatikában a felhő egy szemléltető jelölésből is ered.
Ha egy hálózati ábrán nem akarjuk lerajzolni az összes szervert, adatbázist, hálózati eszközt és kapcsolatot, gyakran egyszerűen egy felhő szimbólummal jelöljük az infrastruktúra háttérben lévő részét.
A kifejezés pedig a hétköznapi informatikai nyelvben is megmaradt.
Így lett a több ezer szerverből:
☁️ A FELHŐ.
Pedig valójában nincs benne semmi misztikus.
A felhő nem egyenlő egyetlen szerverrel
Nagy rendszereknél sok szerver, adattároló és hálózati eszköz dolgozik együtt.
Ezek biztosítják, hogy az adatok megfelelő körülmények között legyenek tárolva, és a jogosult felhasználók vagy rendszerek hozzáférhessenek azokhoz.
Ezért amikor egy fájlt, fényképet vagy dokumentumot „feltöltünk a felhőbe”, valójában annak adatai egy távoli informatikai infrastruktúrában kerülnek tárolásra.
Összefoglalva
Amikor azt halljuk:
„A recept fent van a felhőben.”
akkor gondoljunk erre:
A recept adatai elektronikusan, egy központi vagy távoli informatikai rendszerben vannak tárolva, amelyhez a megfelelő jogosultsággal rendelkező rendszerek hálózaton keresztül hozzáférhetnek.
Tehát:
☁️ Felhő ≠ valami az égen
🖥️ Felhő = szerverek + adattárolás + hálózat + szoftverek + biztonság
Legközelebb, amikor az asszisztens azt mondja:
„Ne aggódjon, a recept fent van a felhőben!”
már tudjuk, hogy a recept nem egy bárányfelhőn lebeg valahol az égben. ☁️💊
Valójában egy komoly informatikai infrastruktúra gondoskodik arról, hogy a megfelelő adat a megfelelő helyen és a megfelelő jogosultsággal elérhető legyen.